Mint ismeretes, a kormány január 1-ével 27%-ról 5%-ra csökkentette az újépítésű lakások áfáját, a CSOK kiterjesztésével pedig a két és háromgyermekes családok számára lehetővé tette, hogy magasabb összegű kedvezményhez jussanak, amennyiben újépítésű lakást vásárolnak. A kormány célja ezekkel az intézkedésekkel az volt, hogy a családokat segítse, de vajon tényleg ők nyernek vele, vagy inkább a fejlesztők járnak majd jól az ingyenmilliókkal?
Forrás: Nkba.org
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az intézkedések hatására drágulás várható az új lakások piacán. Egyes 2015-ben indult, vagy már építés alatt álló projektek árai máris emelkedtek az elmúlt 3 hét folyamán, így az áfacsökkentést minden bizonnyal benyelik a beruházók, azonban az új építésű lakások szerény kínálata, és a fokozott érdeklődés további áremelkedéshez vezethet, ami a CSOK-kal szerezhető ingyenmilliók egy részét is elviszi majd.
További problémát jelent, hogy a 10 + 10 milliós támogatás csak olyan, minimum 60 nm-es lakásokra vehető fel, melyek nem drágábbak 30 millió forintnál, ilyen azonban alig akad az országban, Budapesten pedig szinte egyáltalán nem található. A kormány tervezi a 30 millió forintos plafon eltörlését, és erről várhatóan a héten születik majd döntés, így már ez sem szabhat gátat a további áremelésnek.
Az áfacsökkentéssel nagy valószínűség szerint a saját telken építkezők járhatnak majd jól, ez azonban várhatóan az építési telkek piacán is áremelkedést fog eredményezni.
A CSOK segítségével új lakást vásárlók egy része pedig eladóként is megjelenik a használt lakások piacán, így itt a kínálat növekedésére és az árak csökkenésére lehet majd számítani, a tartósan alacsony kamatok és a korábbi évek elhalasztott vásárlásai által támasztott megnövekedett kereslet azonban várhatóan felszívja majd ezt a megnövekedett kínálatot, hosszabb távon újból áremelkedést okozva a használt lakás piacon.
A támogatásokkal így elsősorban nem a lakosság, hanem az építőipar nyer majd – véli a GKI – az építőipari fellendülés azonban – lévén az építőipar húzóágazat – gazdasági növekedést is eredményez majd, ám ez – az elemzés szerint – drága és a költségvetésre komoly terhet jelentő eszközzel valósul majd meg.
Az elemzésből az is kiderül, hogy mivel a lakásépítést elsősorban az állami döntések és nem a piaci folyamatok szabályozzák, így az építőipari ciklus kilengése jóval nagyobb lesz, mint a gazdaság többi része, melynek sok negatív hatása várható, és a GKI azt is megjegyzi, hogy ezek az intézkedések még mindig nem kezelik komplex módon a magyar lakosság lakhatási gondjait.
