Mivel kevés a CSOK paramétereinek megfelelő újépítésű lakás, az otthonteremtési támogatás sokakat arra ösztönözhet, hogy saját telken építkezzen. Egy építkezés során azonban nem mindegy, milyen anyagokat használunk, és a későbbiekben hogyan tartjuk karban otthonunkat.
Akár most építkeznél, akár már meglévő tetődet szeretnéd lecserélni, hogy felújított családi házadat kedvezőbb áron tudd majd eladni, ajánljuk cikkünket, melyben most arra kerestük a választ, milyen tetőfedő anyagot érdemes választanunk, és hogyan kell majd karbantartanunk ahhoz, hogy még évtizedek múlva is tető legyen a fejünk felett.
A legfontosabb: az anyag!
Bár sokféle tetőfedő anyag létezik, Magyarországon a pala és a cserép a legelterjedtebb illetve az utóbbi években egyre népszerűbbé válik a zsindely, így ezeket vettük górcső alá.
Pala: A köztudatban általánosan elterjedt, hogy a palatetők ugyan olcsóbbak, de kevésbé tartósak, és az egészségre káros azbesztet tartalmaznak. Először is a természetes palák nem tartalmaznak azbesztet, igaz lényegesen drágábbak, ugyanakkor strapabíróbbak is a mesterséges paláknál.
Másodszor az azbeszt bizonyított egészségkárosító hatása miatt ma már nem gyártanak olyan mesterséges palákat, melyek azbesztet tartalmaznak, bár ezek előállítása szintén költségesebb, mint a régi azbeszt tartalmú paláké, így áruk is magasabb.
Ezenkívül fontos még megjegyeznünk, hogy a palára általában 30-40 év garanciát vállalnak a gyártók, míg a cserepekre 30-50 évet, így tartóssága is hasonló a cseréphez.
Cserép: A cserepeken belül megkülönböztetünk agyag és betoncserepeket. Az egyik különbség a kettő között, hogy a betoncserép nehezebb, ugyanakkor nagyobb is, mint az agyagcserép, így az egy négyzetméterre jutó súlyukat tekintve, voltaképpen nincs is jelentős különbség közöttük.
A másik lényeges különbség a páraáteresztő képesség, az agyagcserépnek ugyanis jobb a páraáteresztő képessége, ezáltal jobban szellőzik, ugyanakkor hátránya, hogy hajlamosabb a mészkukac képződésre, ami azért jelent problémát, mert így víz juthat a belsejébe, ami fagykárokat okozhat. A mészkukac megjelenésének a valószínűsége a felhasznált alapanyag minőségétől függ, ezért vásárlás előtt érdemes meggyőződni az agyagcserép minőségéről.
Bitumenes zsindely: A bitumenes zsindely elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában elterjed tetőfedő anyag. Hátránya, hogy nem a magyarországi éghajlatra tervezték, ezért nem nagyon bírja a hőingadozást, valamint nincs önálló tartása, ezért deszkázatra vagy OSB lapra kell rögzíteni. Ebből származik azonban előnye is, ugyanis hajlíthatósága, rugalmassága miatt a bonyolultabb tetőszerkezeteket könnyebb lefedni vele.
Mire figyeljünk a felrakásnál?
Bármilyen anyagot is választunk tetőfedésre, fontos, hogy a tető jól szellőzzön, ez pedig nemcsak az anyagon (agyagcserép) múlik, hanem azon is, hogyan van felrakva. Kevésbé jó páraáteresztő képességű tetőknél is ugyanúgy biztosítani kell a megfelelő szellőzést, mint a jobb páraáteresztő tetőknél, ennek a kulcsa pedig a megfelelő szakember megtalálása. Ha nem tudjuk, kihez forduljunk, kérdezzük meg barátainkat, ismerőseinket, hátha tudnak ajánlani valakit.
Karbantartás
Ha már kész van a szép új tetőnk, fontos gondoskodni a karbantartásáról is. Hiába vettük meg ugyanis a legjobb minőségű anyagokat, és hiába alkalmaztuk a legjobb szakembert, tetőnk élettartama attól is függ, hogyan vigyázunk rá.
Éppen ezért érdemes a tető állapotát évente, illetve minden nagyobb vihar után felülvizsgálnunk, így megakadályozhatjuk, hogy a kisebb rongálódásokból nagyobb problémák legyenek. A tető felülvizsgálatánál a következőkre figyeljünk:
- Repedt, törött, elmozdult, esetleg hiányzó cserép vagy paladarabok
- Megereszkedett tető
- Beázás jelei a padláson
Mindezek a hibák természetesen nem jelentik azt, hogy egy jó, 15-20 évvel ezelőtt felrakott tetőt teljesen újra kellene rakni, ezek a hibák még viszonylag könnyen javíthatóak, amennyiben szakember segítségét kérjük.