Élhető város. Mindenki számára mást jelent ez a kifejezés, abban azonban nagy valószínűség szerint mindenki egyetért, hogy a túlzsúfolt, forgalmas nagyvárosok egyre élhetetlenebbé válnak. Talán ennek is köszönhető, hogy lakóik közül egyre többen ismerik fel, a biciklizést, mint alternatívát a mindennapi közlekedésben.
A reggeli csúcsforgalomban gyorsabban be lehet érni biciklivel a munkahelyre, mintha órákig a dugóban kellene araszolni. Így nem csoda, hogy mára a kerékpározás annyira népszerűvé vált Magyarországon, hogy hazánk már a 4. helyet foglalja el a kerékpárt elsődleges közlekedési eszközként használó európai országok sorában.
A biciklizés népszerűségét azonban nem követte az infrastruktúra fejlesztése, így több nagyvárosban, különösen Budapesten, rendszeressé váltak a konfliktusok autósok és kerékpárosok, valamint kerékpárosok és gyalogosok között. A problémát pedig csak fokozza, hogy a biciklisek állandó veszélynek vannak kitéve, kevés helyen van lehetőség a kerékpár lezárásához, sok a biciklilopás, és kevés olyan eladó vagy kiadó lakást lehet találni, amely kerékpártárolóval is rendelkezik.
Az élhető város kifejezés tehát mást jelent azok számára, akiknél a kerékpározás már életformává vált, és megint mást jelent azoknak, akik el sem tudják képzelni autó nélkül az életüket. Mai posztunkban ezért megvizsgáltuk, melyek a legélhetőbb magyar városok biciklisek számára.
Elemzésünkben kizárólag azokat a városokat vizsgáltuk, ahol működik helyi tömegközlekedés, hiszen ezeken a településeken elég nagy a közúti forgalom ahhoz, hogy indokolja a kerékpáros közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítését. Vizsgálódásunk során megnéztük a kerékpárutak hosszát mind a lakosság számához mind a település területéhez viszonyítva. Megnéztük, hogy az eladó/kiadó lakásoknak hány százaléka rendelkezik kerékpártárolóval. Figyelembe vettük azt is, hogy mely településeken működik közbringarendszer, és hány gyűjtőállomással, illetve hány kerékpárral üzemel a lakosság számának és a település területének arányában. Illetve azt is figyelembe vettük, hogy a májusban kiosztott Kerékpárosbarát Település és Munkahely díjazottjai közül, milyen helyezéseket értek el az egyes települések.
A kerékpárosok mekkája: Győr
Mindezek alapján a győztes Győr lett, ahol a kerékpárutak hossza és a helyi közbringarendszer, a GyőrBike kiépítettsége mind a lakosság számához, mind a város területéhez viszonyítva a legmagasabb. De kerékpártárolós lakások tekintetében is jól áll a város, hiszen az eladásra és kiadásra hirdetett lakások 4%-a rendelkezik biciklitárolóval. Ennél nagyobb arányban egyedül Gyulán találunk kerékpártárolós lakásokat, ott ugyanis a lakáshirdetések 4,76%-a említ valamilyen biciklitárolási lehetőséget. Győr a Kerékpárosbarát Település és Munkahely pályázaton is jól szerepelt itt ugyanis Békéscsaba után a második lett.
A második helyezett Hódmezővásárhely lett, ugyanis Győr után itt jut a leghosszabb kerékpárút ezer lakosra, de a Kerékpárosbarát Település és Munkahely pályázaton elért 4. helye is sokat segített abban, hogy ilyen előkelő helyezést érjen el.
A harmadik helyen pedig a Kerékpárosbarát Település és Munkahely pályázat győztese, Békéscsaba végzett. A város ezt az eredményt annak is köszönheti, hogy az ezer főre jutó kerékpárutak hosszában 3., míg az egy négyzetkilométerre jutó kerékpárutak hosszában a 4. lett.
Az eredményekből látható, hogy a legnagyobb városok közül egyedül Győr remekelt, míg Budapest és Debrecen holtversenyben a 8., Szeged pedig csak a 12. helyen végzett.
Lakóhelyet sajnos nem választhatunk elsősorban az alapján, hogy mennyire élhető a település kerékpárosok számára, hiszen a munkalehetőségek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják döntésünket. A nagyobb városokban természetesen jobbak a munkalehetőségek, a közlekedés azonban nemcsak a lakosság, hanem a városvezetés számára is problémát okoz, amire jó megoldás lehet a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, és ezáltal a kerékpáros közlekedés ösztönzése. Győr ebben a tekintetben példamutató lehet más magyar városok számára.